Szingapúr

Jó ideje már nem nem irtam semmit ide, pedig a legutóbbi bejegyzés óta már megjártam Kuala-Lumpurt, ahol 4 napot töltöttünk, aztán bevettük magunkat a dzsungelbe 2 további nap erejéig, majdan pedig reggel a dús vegetációból megindulva, éjjel 11kor felültünk egy Szingapúrba tartó vonatra, igy reggel 7-re már oda is értünk, majdnem alvás nélkül, melynek okát a folyton bömbölő, előttem ülő kisgyerekben és a 15 fokra hűtött vagonok kombójában kell keresni.

Megérkezésünket követően hat órán keresztül keresgéltünk szállásokat, mire végre sikerült találnunk egyet, Chinatownban, a rendkivül hangzatos Dragon Hotelben. Pont aznap este volt a Yought Olympic megnyitója a Marina Bay-nél, nagy szerencsénk volt, hogy pont akkor mentünk el arra, megtekinteni az esti várost- ami egyébként lenyűgöző. Pár kép az esti paronámáról:

Najó, úgy látszik most nem szeretni feltölteni a képeket, úgyhogy inkább belinkelem, amiket már feltettem picasára:

http://picasaweb.google.com/biaggio55/Singapore?authkey=Gv1sRgCKmnuOLEw9jCygE#5506275145008688210

Back to Bangkok

Ma reggel halált megvető bátorsággal felébredtem a 7-re beállított ébresztőre, és kivertem az ágyukból a kis bajtársaimat, hogy 9-kor már az elefánt hátán ülve mászkálhassunk az erdőben. Fónagy 40 perces késését leszámítva sikerült is kivitelezni az akciót, bár sajnos kevesebb izgalmat nyújtott az elefántogolás, mint arra számítottunk.
Meg kell hagyni, egészen érdekes tapintású a bőrük; érdes, ugyan akkor vastag és hogy Ádám szavait idézzem: "olyan a füle mint egy elhasznált kárpit". És tényleg.

A kis idomár, Géza, meglepő könnyedséggel terelgette az elefántot a 20 kilójával, mégpedig a nyakában ülve, és ha netán valami huncutságra vetemedett volna az állat, a mini sarló kinézetű eszközével jól fültövön verte ezt a lassú - és szerény megállapításom szerint ronda és szomorú - állatot. Különösen a team másik felét szállítmányozó élőlény volt rosszaság; sosem akart a kijelölt úton menni, valamint látszott, hogy most kelt nem rég, mivel igen szomjas és éhes volt. Ezeket a kihágásait az idomárja artikulálatlan és rövid üvöltésekkel próbálta korrigálni. Egy óra bőven elég volt az amúgy fél óra alatt megunható jópofaságból és a végén még a kis idomár bepróbálkozott, hátha veszek tőle még valami szuvenírt az elefántagyarból készült cuccai közül. Mindezt még akkor, amikor fenn ültünk az élőlényen :)

Géza keményen nézi az utat

Itt is

Ezt a képed Géza készítette, amíg leszállt az állatról, nos ez úton is látszik, hogy nem tévesztett szakmát; elefántidomárként még viheti valamire. Nem azért mondom, mert szar kép lentt, csak úgy megemlítettem... :)

Oda kellett felülni. Sajnos az esernyő nem ártott, mert esett.









Elefántogolás után a hazaúton még sikerült Ádámnak megnéznie félig csúszva a motorral egy szalagkorlátot, de szinte sérülés nélkül megúszta, úgyhogy nem állt semmi az utunkba, hogy kicsekkoljunk és megkezdjük utunkat Bangkokba a szigetről. Így is tettünk.

Ez úton is javaslom mindenkinek, este 7kor ne próbáljon meg senki pénteken vagy szombaton bejutni a külvárosból Bangkokba, mert bizony nagyon sok idejébe fog kerülni. 3kor ültünk be a taxiba Ko chang-al szemben és 9-kor érkeztünk meg az amúgy egész pofás kis Cozy hostelbe.
Holnap utazunk Kuala-lumpurba, felfedezni még egy ázsiai országot, Malajziát. :P

Dzsungeltema

Ma egesz nap robogoztunk,kivetelesen sikerult vegre normalis idoben felkelni. Vegigrobogoztuk az egesz szigetet, tovabbra is nehez leirni az elmenyt.
Probaltunk elefantoglasra (sajat szo) alkalmas kiszolgalo helyseget talalni, de mire talatunk egyet bezart, ugyhogy az holnap kerul sorra, mi elott visszaterunk Bangkokba, hogy majd szombaton tovarepuljunk Kuala-lumpurba.
Hosszas keresgeles utan ma talaltunk egy nem fizetos vizeset, azaz nem akartak legobolni rolunk 200Bahtot :P Viszont a viseses igy is megkerte az arat; tulajdon keppen egy dzsungelen kellett atvagnunk, hogy eljussunk oda es remek felmeztelen kepeket csinalhassunk a toveben. Kepek lesznek majd, ha Kuala-lumpurba erunk, itt nem eleg gyors a net hozza, hogy feltoltsem oket.

Vegre viszont normalis thaiokkal lehet itt talalkozni, megcsappant a kurvamennyiseg es baratsagos kis teremtmenyek fogadnak mindenhol, tenyleg mosolyognak, bar nemtudjuk eldonteni, hogy azert, mert feher a borunk vagy mert tenyleg kedvesek :P Ami viszont elkepesztoen idegesito, hogy alig talalni olyat, aki a legminimalisabb szinten tud angolul. Igy nagyon nehez informalodni barmirol is.

Nem varatott sokaig magara az elso talalkozas az osellenseggel, a kigyoval sem :P Ugyanis kiderult, azert vannak colopokon a hazaink es azert van mindenhol kutya, hogy elijessze a kb 1.5, 2 meteres, szurkes-feketes undormanyokat... Ezt a csodas elolenyt ma sikerult megszemlelnem motorozas kozben, epp haladt at az uttesten,rettenetesen idetlen mozgassal. Sajnos a szembe savban haladt, igy nem tudtam athajtani rajta... :P

Remelem hetvegen lesz idom vegre es beszamolhatok a Bangkoki elmenyeimrol is, meg kivalogatom a jobbakat a mostanra szamszerusitve kozel 2000-es darabszamra duzzadt kepallomanyombol :P

Kepek, most cim nelkul

Koh Chang - Jurrasic Park

Masodik napja vagyunk Ko-changon, nincs wifi ugyhogy egy netezo helyen vagyunk, a teneger felett, mert az egesz Bang Bao kis halaszfaluban vagyunk, ami a tenger fole epult. Nincs ekezet a billentyuzeten, ennek okan irok igy :P
Ma bereltunk 3 robogot (Adam beteg lett, szoval csak 3-an vagtunk neki az utnak) es elmentunk szetnezni egy kicsit, nagy elmeny volt ez is, mert az egesz sziget teljesen dimbes-dombos, de nem kis emelkedoket kell elkepzelni, szabalyszeruen elore kell dolni a motoron, amikor felfele hajt az ember. Elneztunk egy kalandparkba is, de 850 baht egy menet, kicsit sokalltuk, ugyhogy majd holnap legfeljebb elmegyunk kiprobalni. Probalom rabeszelni a tobbieket, hogy holnap vagy holnap utan menjunk el elefanthaton dzsungelturara, remelem sikerul meggyoznom oket :P